A pécsi, baranyai 1956-os forradalom krónikája

Igen, már megint '56! Lehet, hogy már unalmasnak tűnünk, de mindig van mit előhúzni a kalapból ezzel a témával kapcsolatban! No, meg úgy gondoljuk sok dolog van, ami miatt érdemes ezt a témát boncolgatni, ízekre szedni. Most éppen egy írást találtunk számotokra a Tudásközpontban kutakodva, ami ezen időszakot dolgozza fel, nem olyan hosszan, hogy azt mondjátok, hogy "jaj már megint mennyi olvasnivaló, ezt tuti nem nézem meg, hol vannak a képek ebből?" stb stb :D No, alább az írás amit a könnyedség kedvéért két részben fogunk leközölni, jó szórakozást! Teszek bele pár képet is azért, hogy ne érje szó a ház elejét :D 

A "doktorok forradalma"

Az 1956-os forradalom előkészítésében Pécsett is szerepet kapott az értelmiség, ezen belül a jövő értelmisége, a diákság. A főiskolai hallgatók egyike időről-időre Budapestre utazott, a Petőfi Kör vitáira, amelyekről visszatérve mindig beszámolt.  A változások eredményeként 1956 kora őszén minden egyetemi, főiskolai, mozgalmi DISZ-szervezet (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) élén vezetőcsere történt, a népszerűtlenné vált rákosista titkárok leváltásával. A helyi szellemi erőt az Írószövetség Baranya Megyei Csoportja adta: a kor közkedvelt folyóirata az Irodalmi Újság társadalompolitikai cikkeinek helyszíni közlését a város központjában, a Széchenyi téren lévő irodájának ablakából hangos bemondón keresztül közvetítették a városlakóinak. A Petőfi kör helyi csoportja 1956. október 11-én alakult meg - a TTIT és a DISZ helyi szervezeteinek kezdeményezésére. Vezetői között Őrsi Ferenc író mellett orvost, tanárt, művész is megtalálunk.

Részlet az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Agit. Prop. Osztálya által 1957-ben Pécsett megjelentetett „Az ellenforradalom Baranyában” című „fehér” könyvből

A fővárosi és szegedi példát követve a Pécsi Tudományegyetem orvosi és jogi kara, valamint a Pécsi Pedagógiai Főiskola Hallgatói, tanárai október 22-én a jogi kar Rákóczi úti épületének udvarán tartották meg azt a későbbi eseményekre nagy hatást gyakorló Diákparlamentet, amelyen jelen voltak a helyi hatalom képviselői, és amelyen megalakították a független ifjúsági szervezetet, a MEFESZ-t, és 21 pontos határozatot fogadtak el politikai, oktatási, szervezeti követelésekkel.Vezetőik közül megemlítendők Debreczeni László (korábban vele közöltünk egy interjút Interjú az '56-os pécsi események egyik legnagyobb alakjával ) és Péter Károly orvostanhallgatók. A megindított forradalmi egyetemi újságban az aktuális híreken kívül megjelent a később híres költővé vált, akkor főiskolai hallgató, Kiss Dénes mozgósító verse, a "Velünk vagy ellenünk".

Debreczeni László - a forradalom jeles alakja

Az országos forradalmi események hatására október 24-én városunkban egy kisebb, 25-én pedig egy nagyobb tüntetés zajlott le Pécs központjában az egyetemisták mellé időközben felsorakozott uránbányászok, munkások részvételével, amelyek során több középület tetejéről verték le a vörös csillagot. Ez utóbbin azonban az államvédelmi hatóság lövései is eldördültek - egy halálos áldozat lett az eredménye.
Megalakult viszont az - első között az országban - a helyi Forradalmi  - bizottmány, ami azonban rövid életű lett. Az leső munkástanácsok már 24-én megalakultak mecsekalji városunkban, ezt követték Komlón és Mohácson a hasonló szerveződések. Mindenütt helyi párt -és állami vezetés állt először a kezdeményezés élére a jugoszláv önigazgatási mintát utánozván, a forradalom radikalizálódásával azonban szerepük megszűnt, delegáltjaik kikerültek onnan. A pécsi gyárak, üzemek, vállalatok munkástanácsai 27-én alakították meg a forradalmi szervezkedés egyik központjában, a Sopianae Gépgyárban a Munkástanácsok Baranya Megyei Bizottságát.

 Péter Károly a pécsi forradalom másik kiemelkedő alakja 

Helyi jellegzetesség volt az a tény, hogy az MDP helyi szervezetében a reformkommunizmusnak nem voltak képviselői, sőt a rákosista vonal volt a mérvadó. Ennek jellegzetes képviselője volt az időközben megszüntetett megyei ÁVH votl vezetője, a megyei főügyész és a megyei rendőrfőkapitány.  

Pécs római katolikus dominanciájú polgárváros jellegét a Rákosi-kor évei sem tudták gyökeresen megváltoztatni. Az úgynevezett "úri középosztály" továbbélését mutatta az a tény, hogy az akkor a Színház Téren székelő szakszervezetek Baranya Megyei Székházában október 28-án létrehozott Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (továbbiakban BMMNT) vezetésében számos ügyvéd, ügyész, katonatiszt, volt koalíciós politikus, megyei és városi tisztviselő kapott helyet. (Róluk nevezet el a neves történész, Bill Lomax a pécsi forradalmat, a "doktorok forradalmá-nak".)

Dr. Vargha Dezső írása

Folyt. köv.