2012. november 13., kedd

Szellemiskolák Pécsett - mi lesz a jövő?


Az utóbbi időben egyre jobban foglakoztat a a pécsi iskolák helyzete. Munkába menet minden nap elsétálok a volt iskolám előtt. A Felső-Vámház Utcai Általános Iskola, vagy ahogy mi egyszerűen neveztük a "vámház". Itt töltöttem gyermekkoromat. Itt kötődtek a barátságok, itt értem fiatal felnőtté, itt talált meg az első szerelem, itt csattant el az első gyermeki csók. Mi lett most ebből az iskolából? Üres. Ahogy egyre több pécsi iskola. Bezárták, mert nincs elég gyerek és fő a "költséghatékonyabb fenntartás".

Egy megsárgult fotó a múltból


A '90-es években mikor én iskolás gyerek voltam, többször volt szó arról, hogy bezárják. Végül nem tették, csak a környező sulikra került lakat. (Egyetem utcai és Ágoston Téri iskolák) Persze helyükön lett luxus kolesz, meg NAV központ. Az eredmény? Mint az összevonásoké általában, a színvonal meredek zuhanása. Persze én úgy gondolom - maximálisan védve a pedagógusokat, akiket ismerek a vámházban - hogy ez nem az ő hibájuk. Mikor még működött az iskola és arra jártam, nem láttam mást, csak dohányzó cigány fiatalokat, az egyik roma lány még cigit is kért tőlem az ablakból kihajolva. Lehetett vagy 12 éves. A drogok miatt a hatóságok is sokszor járőröztek a környéken, hiszen a suli melegágya a a füvezésnek és egyéb élvezeti szerek használatának. Ide süllyedt egy 140 éves intézmény! Persze továbbgondolhatjuk a helyzetet. Bezárták az iskolát, mondván nincs elég gyerek. Mi következik ebből? A környező oktatási intézményekben, amelyek sokszor így is túlzsúfoltak, a megszorító politika miatt tovább romlik a színvonal. Persze ez csak az én eszmefuttatásom, de reálisan gondolkodva mi mást láthatnék?



Túlélte a Habsburgokat, Rákosit és Kádárt - Orbánt nem bírta...

Az emelt létszámú osztályokban, kevesebb tanárral, mennyit foglakozhat az osztályfőnök a diákok problémáival? Ehhez hozzá jön még a fegyelmezés kérdése, hiszen a fenti példa mutatja, hogy nem biztos, hogy eminens tanulók töltik meg majd a termeket. Központosítás, államosítás. Bártfa utcai, a gyárvárosi és a Belvárosi iskolák a legjobban érintettek a bezárás hatásainak. A mai hírekben a pedagógus szakszervezetek elégedetlenségéről és egy lehetséges sztrájk lehetőségéről beszéltek. Államosított intézmények, meg nem fizetett, túlhajszolt szaktanárok, akik ingyen túlóráznak. Elég sötét jövőt fest a felnövekvő nemzedék. Attól a kormánytól, amely a közoktatási törvényben, oly nagy súlyt fektet az erkölcsi nevelésre és a hazafias oktatásra, sőt még tanórákban is bevezeti azt... nos, igen ez a valóság.



Gondolom országosan hasonló a helyzet, de én csak a saját példánkról beszéltem most. Azért érdekes belegondolni. Bár lehet pesszimistának tűnhet az írásom, de amennyiben nem változik a világ, gyermekeink, főleg ha magyar fiatalokról van szó, az integráció és a szegregáció ellenesség liberális eszméi miatt szenvedésnek élik majd meg az iskolás éveket. Persze ki tudja?! Lehet, emiatt nő fel majd egy olyan nemzedék, aki végre nem hagyja magát és kiáll az eszmékért, amikben hisz. Megvédi magát és nem bújik senki háta mögé. Az "Átoksor Kísértetei" az elhagyott iskolák üres tantermeiből előlépvén ijesztgethetik gyermekeinket, de már nem sokáig....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése