A forradalom kiteljesedése
A tanács elnökévé Dr. Kertész Endrét választották, aki 1945 után kisgazda párti politikus volt, 1947-ig főispán. Egyik titkára Dr. Domján Mihály járási ügyész lett, tagjai között találjuk Dr. Csolosz Jenő és Dr. Gyenes István megyei, városi tisztviselőket, Dr. Abay (Neubauer) Gyula közgazdász professzort, Dr. Kálmán János volt hadbírót, a pedagógus szakszervezetek részéről pedig Dr. Rajczi Péter Pál tanárt. A mérsékelt politikát követő csúcsszervezet tagjai közé MDP tagokat is beválasztottak. Az alárendelt szervezetei közül a Katonatanács élén Dr. Csikor Kálmán alezredes (a pécsiek számára ő csenghet talán a legismerősebben), volt ludovikás tiszt állott, aki az egyetem katonai tanszékének vezetője volt, helyettese pedig Bukszár Béla őrnagy, aki a megyei hadkiegészítő parancsnokságot irányította akkor. Megalakították ezen kívül a titkárságot, később pedig az intéző bizottságot is létrehívták.
A Szent Mór Kollégium - az orvos egyetemi zászlóalj központja
A forradalmi folyamat kiteljesedéseként október utolsó két utolsó két napján a koalíciós korszak pártjai szintén újjáalakultak, így a kisgazda és a szociáldemokrata párt, bár ezt a radikális szárnyat képviselő helyi MEFESZ-vezetők nem helyeselték. Ők a "Nemzeti Egység" hívei voltak. A koalíciós kor pártjai az 1945 utáni korszak társadalmi változásait akarták folytatni, de a népi demokratikus többpártrendszer működtetésére már nem maradt idő. Október 31-én ezen felül megalakították még az Értelmiségi Forradalmi Tanácsot is Dr. Szentágothay János nemzetközi hírű orvos professzor irányításával.
Utóvédharcok - "A Mecseki Láthatatlanok"
A katonatanács vezetői városi védelmi tervet dolgoztak ki. Amikor ugyanis november 3-ról 4-re virradó éjszakán megközelítették hosszú tankoszlopuk élén a szovjet csaptok a várost, és elsőként a város keleti határában lévő úgynevezett A/1-es laktanyát foglalták el, Csikor Kálmán és Dr. Kertész Endre elébük mentek meggyőzni őket békés szándékukról. (Előtte pedig visszavonták védelmi állásaikból az egyetemi és a bányász zászlóaljat.) A Zsolnay és a Rákóczi úton bevonuló szovjet harckocsioszlop előtt a 48-as téren lévő Szent Mór Kollégiumban lévő orvos egyetemi zászlóalj letette a fegyvert. Ezt követően a szovjet csapatok megszállták a város stratégiai pontjait.
Szovjet tank a Rákóczi úton a 48-as téren - háttérben az egyetem épülete
A tanárképző főiskola kollégiumában eközben gyülekeztek a fiatalok, és csoportosan vonultak fel a Mecsekre. A hozzájuk csatlakozó munkásokból, bányászokból, különböző foglalkozású pécsi, baranyai, sőt tolnai lakosokból állt össze a november 20-ig ellenálló "Mecseki láthatatlanok" csapta, amelynek Horváth Géza "A Gazda" volt a parancsnoka, katonai vezetője pedig egy volt ludovikás tiszt Kubicza János, aki a "Béla" szakaszparancsnok nevet vette fel. A szovjet és a hozzájuk csatlakozó magyar karhatalmi egységekkel a Tettyétől a Mecsek Kapun át Kőlyukig, Vágot Pusztáig, Bánosig folytak összecsapások, ezen felül Komló, Magyaregregy, Pácsvárad voltak az összeütközés színterei. A kölcsönös veszteségek mellett, a felkelők legnagyobb sikereként említendő az a tény, hogy kilőtték Kornyusin őrnagyot, a szovjet városparancsnokot. Miután az ellenállás értelmetlenné vált, a parancsnokok 42 fős csapattal Barcsnál hagyták el az országot, és Jugoszlávián keresztül mentek a nyugati államokba. A forradalom "utóvédharcaként" a megyei munkástanácsok őrizték a forradalom szellemét, a MÚK (Márciusban Újra Kezdjük) szervezkedés mártírja lett Petrus József, akit ennek vezetőjeként kivégeztek a pécsi börtön udvarán!
Dr. Vargha Dezső írása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése