A diáktüntetések háttere I. rész - Tiltakozások decembere

A kormány reform tervezetei, forráskivonásai és az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése példátlan mértékű elégedetlenséget váltott ki az egyetemi polgárságból. Az első tiltakozás egy fórum keretében történt meg december 11-én ahol is az EHÖK,  a HAHA és a középiskolások is felszólaltak, majd a jelenlevők spontán tüntetésként a Széchenyi térre vonultak. 

A fejetlen kormányzati átalakításokra reflektálva, a tanárok, a középiskolai diákok és az egyetemi hallgatók egy emberként fogtak össze azért, hogy az átalakítások szakpolitika mentén haladjanak és, hogy ne irracionális rendeleteket hozzon a kormány. Így december 17-én az EHÖK által rendezett tüntetésen a diákság, a város több pontjáról, egymáshoz összeláncolva vonult a Jókai térre, majd meghallgatták az EHÖK, a DÖK, a PDSZ, a PSZ, az FDSZ felszólalóit, a Hallgatói Hálózat pécsi egyetemi és középiskolai tagjait, és a PTE rektorát. Felszólalásaikban a drasztikus elvonások, keretszámok és a röghöz kötés eltörlését valamint a szakmailag megalapozott döntéshozatalt követelték a kormánytól, valamint megkérdőjelezték az elvonások gazdasági megalapozottságát.
A szakszervezetek kinyilvánították szolidaritásukat a diákokkal szemben, valamint az ésszerű átalakításokért szólaltak fel. Dr. Horváth Csaba egyetemidocens, az FDSZ elnöke, lesújtó adatokat közölt a mai magyar társadalomban fellépő problémákról, melyek az elégtelen közoktatáshoz, és a felelőtlen politikához vezethetőek vissza, melyen csakis a minőségi közép és felsőoktatás változtathat.

 Dr. Bódis József a PTE rektora arra kérte a kormányt, hogy a következményeket gondosan vegye számba és ne önkényes módon változtassa meg a felsőoktatást, hanem azt széleskörűen a társadalom minden tagját belevonva vitassa meg. Követelte, hogy a közoktatás szétverésével hagyjanak fel ugyanis a fokozatos forráselvonások az egyetemek kivéreztetéséhez és súlyosabb gazdasági problémákhoz fog vezetni. Emellett cáfolta a felsőoktatást degradáló demagóg kijelentéseket, amik mögé a kormányzati retorika bújt. A felszólalások végeztével a tüntetők a kormányhivatalhoz vonultak, ahol átadtak egy szimbolikus tandíjcsekket Orbán Viktornak címezve.

                

December 18-án a „Reunion” néven újabb fórumot szervezett a Hallgatói Hálózat, melyhez már tanári szakszervezetek és az oktatói hálózat is csatlakozott és lényegében egybeforrt, megalakult a horvátországi tiltakozásokat alapjául vevő Plénum.

Önszerveződés, semlegesség, szakmaiság és erőszakmentesség

A horvát diákok a kezdetektől hangsúlyozták az önszerveződés fontosságát, a függetlenedést a magukat már sokszor lejáratott, a hatalom által „legitim”-nek tartott, ezért kizárólagos tárgyalópartnernek tekintett hallgatói szervezetektől és minden politikai csoportosulástól. Ezen elvek mentén déli szomszédjaink egy széleskörű szakmai összefogást értek el, mellyel megreformáltatták a közoktatást Horvátországban. A döntéshozatali forma így lett Pécsen is az úgynevezett Plénum. Ezen fórumon Dr. Komlósi László Imre dékán helyettes úr ismertette a MRK álláspontját, majd kiemelte, hogy a válságból csakis a közoktatás racionális átalakítása és támogatása hozhatja ki az országból, illetve felhívta a közösség figyelmét, hogy az egyre növekvő társadalmi vitákat kavaró cigányügyben is a közoktatási színvonal növelése, a szakmaiság hozhat majd megoldást. Ezután középiskolások hangot adtak elégedetlenségüknek és kétségbeesésüknek, ugyanis a felvételi jelentkezések előtt 2 hónappal az ilyen drasztikus változtatások ellehetetlenítik a döntéshozatalukat. Mindezen problémáikat 12 pontba foglalták, amik a Hallgatói Hálózat pontjaival megegyeznek. Ezt követően a budapesti tiltakozók 6 pontját a plénum kiegészítette és kibővítette, majd megvitatták az immár 13 pontra bővült listát. A tárgyalások lezárultával eldöntötték, hogy újabb tüntetést szerveznek, „Tanulási Hisztéria” néven, válaszul a kormány cinikus szavaira, miszerint a diákok és az oktatók csak hisztériakeltők és nem akarnak tanulni.

A fórum eredményesnek bizonyult, ugyanis sokan átvették a 13. pontját a pécsieknek, és országos visszhangot keltett a médiában a fellépésük.

                December 20-án és 21-én a Tanulási Hisztéria résztvevői és szimpatizánsaik a tudásközpontban a földre ülve tanulással tiltakoztak bevonva a tudásközpontban tartózkodókat, hátukon 1-1 tiltakozásukat szimbolizáló papírral. Demonstrációjuk ezen formája meghódította az internetes sajtót és azt eddig itthon példátlanul egyedinek nevezte.

                A két ünnep között szinte elhalkultak a tiltakozások, és azok színterévé az internetes felület vált, ámbár a háttérben már ment a szakmai egyeztetés és a munka, hogy mik legyenek a következő fórum pontjai, milyen kritikus részeit elemezzük a felsőoktatásnak, hogy az a lehető legreálisabb legyen, követve a kormány további átalakításait.

Egy Hallgató

Rónay